Révület

Elsüllyedtem teljesen, túléltem, de nem éltem. Voltam, de csak árnyéka voltam önmagamnak.

Tengettem napjaim, a haza jövetelek motiváltak, hogy láthatom a fiam és élményekkel gazdagíthatom. Ami pénzt összegyűjtöttem két haza jövetel közt, azt itthon szinte nullára lehúztam, nem volt értéke számomra a pénznek.

Sok fele jártam, de nem tudtam megosztani senki olyannal, aki számomra fontos. Mikor életemben először tengert láttam, az suhant az agyamon, milyen jó lenne, ha a fiam itt lehetne, láthatná. Az apja nem engedte persze, az évek alatt nem változott a viszonyunk, ahol tudott rúgott, keresztbe rakott nekem ahol csak lehetett.

Voltak barátaim, de egy idő után rájöttem, nagyon sok ebből érdek, ami nem esett jól. Volt kint két próbálkozásom pasik terén, de kudarcba fulladt. Abban az évben nem tudtam karácsonyra haza jönni, életem egyik legszarabb karácsonyát éltem meg, s közben elindult bennem valami, kezdett a szemem óvatosan nyiladozni.

 

Majd tavaly előtt januárban megismerkedtem a mostani párommal egy társkereső oldalon. Ő itthon lakott...én kint….3000km köztünk. Arc nélkül ismertem meg és szerettem bele. Nagyon furcsa volt….ilyet még soha nem éltem meg.

Először májusban találkoztunk akkor jöttem haza, addig skype-on, chaten, e-mailben kommunikáltunk. Izgultam vajon fog -e várni a reptéren, nagy volt bennem a para. Várt nagyon...örültünk egymásnak, a pár nap amit vele töltöttem erősítette az érzéseimet. Közben a fiammal is kellemes időt töltöttem el és meglátogattam anyám is.

 

Majd jött az újabb rossz, lejárt az idő mennem kellett vissza. Nagyon szar volt gépre szállni és itt hagyni a szeretteim.

Onnantól feszült voltam, balhéztam a skypeon a párommal, ami a találkozás előtt nem történt meg. Nem tudtam egyből haza költözni, hisz gyűjtenem kellett pénzt, nem volt semmim. Ettől még feszültebb voltam, akkor már 3 hónapja nem cigiztem, újra rágyújtottam. Az egészségi állapotom furcsa lett, nem volt memóriám, már reggel fáradtan keltem ki az ágyból. Nem is igazán emlékszem mi történt akkoriban. Vagy 3 hónap után mentem el dokihoz, kiderült pajzsmirigybeteg vagyok. Nagyon nagy eltérés volt a vérképemben, persze kaptam rá gyógyszert, amit egy lépcsőben emeltek is.

Ekkor tájt kezdtem el egy gyógyszeres kúrát, ami segített a cigiről leszokni, Kemény cucc volt, rémálmaim voltak, feszültség uralt sokszor, szarul voltam a gyógyszer bevétele után vagy 5-10 percig. 4 hétig tudtam szedni, majd egyik reggel nagyon rosszul lettem, abbahagytam a bogyó kapkodását, akkor már tiszta voltam 2 hete. Nem tudtam rágyújtani, a gyógyszer az agyamra hatott rendesen, mert emlékezett és emlékszik arra, hogy szar a cigi íze, olyan mintha égett gumit szívnék, a cigi füstöt se nagyon bírom azóta.

A hónapok lassan teltek, még mélyebben voltam lelkileg, mint előtte, mert már ősszel tudtam, hogy csak következő évben tudok csak haza költözni.

Karácsonyt itthon töltöttem, gyorsan elment, arra eszméltem már megint a gépen ülök, folyik a könnyem és repülök vissza, messze.

Január, február tépelődéssel telt, majd március közepe, vége felé eldöntöttem, júniusban végleg haza jövök. Hatalmas tehertől szabadultam meg, már csak az lebegett előttem, nem sok van hátra.